Hello Világ!

2013 december 23. | Szerző: Pumpedli

“Bármihez, amit megtehetsz vagy megálmodsz… fogj hozzá! 

A merészségben zsenialitás, erő és varázslat rejlik.”

(Goethe)

 

 

Szeretettel köszöntelek a honlapomon!

Ez az oldal azért jött létre, hogy megosszam a sütögetéssel kapcsolatos élményeimet, receptjeimet és trükkjeimet. Kizárólag olyan recepteket teszek közzé, amiket már kipróbáltam, az oldalra feltöltött képek mind saját munkáim.

Az Ötlet-tár menüpontban találjátok az általam készített sütiket, tortákat. Ez egy képgaléria, aminek a segítségével ötleteket gyűjtögethettek mind az íz, mind pedig a dizájn tekintetében.

A feltöltött képekhez részben kapcsolódik a Receptek menüpont. Az itt szereplő listából kiválasztva elolvashatjátok a sütik elkészítésének menetét, helyenként egy-egy sztorival kiegészítve. Bízom benne, hogy hasznos információkat tudok megosztani a saját tapasztalataim alapján.

Az oldalt igyekszem folyamatosan frissíteni. Az újdonságokat a megfelelő menüpontok alatt találod… 🙂

Szeretettel várom a Te ötleteidet is, illetve hozzászólhatsz egy-egy bejegyzésemhez. Bármilyen kérdésedre szívesen válaszolok, írj bátran! Várom a visszajelzéseiteket és a képes élménybeszámolóitokat 🙂 Kellemes nézelődést és sikeres sütögetést kívánok!

Üdv, Pumpedli

Karácsonyi gasztro ajándék, avagy így készül a csokiba töltött csoki

2013 december 28. | Szerző: Pumpedli

Karácsonyi készülődés. Ajándékok. Ki mit kapjon?

Már második éve gyártunk a családnak, rokonoknak, kollégáknak kis finomságokat ajándék gyanánt. Úgy gondoltuk, hogy a vásárlás mellett valami kis kézzel készült meglepetést is szeretnénk adni. Kicsit más, kicsit személyesebb, kicsit talán kedvesebb ajándék… Idén a bonbonokra esett a választás. Keresgéltünk egy csomó receptet (amit aztán kicsit megváltoztattunk) és már indultunk is bevásárolni. Szép hosszú listánk volt, sok-sok csokival és egyéb bonbonos hozzávalókkal. Karácsony előtt egy héttel, egyik este álltunk neki. HIBA!! SOHA NE kezdjünk bonbonokat gyártani este hétkor! 😀 (Éjfélig melóztunk mindketten szorgosan és a konyhát még így is csatatérként kellett hagyjuk másnapra… de erről majd később). Terv: egyszerű bonbon, mandulás bonbon, kávés bonbon, Mozart golyó, vajkaramella (a recepteket megtaláljátok a honlapon).

Elkezdtük tehát a vajkaramellával. Elolvastam ugyan a recept azon részét, amelyikben az összetevőkről írnak. Na de nehogy már el akarják nekem mesélni, hogy hogyan kell felforralni a tejet. Így hát a recept végét nem olvastam, amiben benne foglaltatott az az apró információ, hogy ezt legalább egy órán át kell főzni 😀 Dupla adagot fogtunk, felraktuk. Azt vártam, hogy forrás után egyből sűrűsödni kezd. Már-már azt fontolgattuk, hogy talán tejbegrízt kellene csinálni belőle, akkor legalább lenne belőle valami… 😀 Aztán előkerestük újra a receptet, immár minden apró részletet elolvasva. Nagynevetéstovábbfőzés… Mialatt a tejes cukorszirup csendben elvolt a tűzhelyen, előkészítettük (és el is készítettük) a többi bonbont.

A kávésat nem szabad sokáig hidegen tartani, mert kopogósra dermed és onnantól már csak a visszaolvasztás segít. Újraolvasztás után egyből nekiálltunk hengereket formázni belőle, kicsit meleg volt még, de így legalább bírtunk vele. A Mozart golyó receptjét kicsit újragondoltam, így meggy helyett csoki krémet raktunk bele. Azzal nem voltak különösebb nehézségek, bár D. kétszer is bepanírolta a kezét, mire elkészültünk (ő forgatta reszelt csokiba a golyókat). A sima bonbonnal viszont meggyűlt a bajunk: ha nem elég hideg, akkor lefolyik az ember kezéről és nem lehet belőle golyókat formázni. Ha túl hideg, akkor pedig kemény és nem lehet belőle golyókat formázni. A két állapotot egy töredezett, vékony hajszál választja el egymástól, amit nem igazán sikerült megtalálnunk. Ha nem is golyók, de ilyen sokszögű valamik lettek az “anyagból”. Amúgy is az íz a lényeg. A marcipánból csillagokat szaggattunk, majd elhatároztam(tuk), hogy csokibevonatot kapnak. Ezzel el is vesztették a csillag alakjukat. De legalább beforgattuk mandulába, hogy ne is lássa senki, hogy ezek valaha csillagok voltak 😀

Az este mérlege: elkészült a sima bonbon, a kávés bonbon, a marcipános bonbon, a Mozart golyó és a vajkaramella. Mindegyikből kb. negyven darab lett, a vajkaramellából meg egy gáztepsi méretű adag, ami tetszés szerint szeletelhető. Így végül éjfél körül, csokiundorral, fáradtan lefeküdtünk. A kezem még másnap is masszívan csoki illatú volt…

És bármennyire is meglepő, másnap mindegyiket nagyon szépnek és finomnak találtuk 🙂

Jövőre ugyanígy, ugyanekkor…