Az idei karácsonyi meglepke listán bonbonok szerepeltek. Készítettünk összesen ötfélét a család minden tagjának és a kollégáknak: vajkaramellát, újragondolt Mozart golyót, kávés bonbont, mandulás csillagokat és egyszerű kis kakaóbundás csokigolyót. Egy estés meló két embernek, csatatérré alakított ragadós konyha és előrehaladott csokiundor a munkafolyamat végére… kb. így tudnám röviden leírni. DE! Maximálisan megéri, mert nagyon finomak lettek és nagy sikerük volt. Jöjjön tehát a recept.
Hozzávalók:
– 250 g kristálycukor
– 0,5 l tej
– 40 g vaj (igazi márkázott vaj, nem kocka-margarin)
Elkészítés:
A cukrot a tejjel elkeverve felforraltam. A forrásig nem kell vele sokat foglalkozni, szépen elvan magában. Ha felforrt, veszettül elkezd futni, akkor levettem a legkisebb lángra. Aztán megint csak nem kellett vele foglalkozni… 🙂 Néha belekevertünk, készítettük a B tervet, mert piszkosul nem akart sűrűsödni, pedig mi már nagyon akartuk… Aztán kiderült (utólag), hogy ez így normális. Rettentő sok ideig (sacc egy órán át) kell főzni, mire végre történik vele valami. Amikor elkezd kicsit sűrűsödni, akkor folyamatos keverést igényel, különben az edény alján karamellizálódó részek becsomósodnak és csúf lesz az egész. Szóval folyamatos keverés egészen addig, míg már nagyon fáj a karunk egész sűrű lesz, kb. olyan puding állagú és szép karamell színű. Akkor levesszük a tűzről és beledobjuk a vajat. Talán érdemes apró darabkákra vágni, hogy hamarabb olvadjon. Folyamatosan keverjük, hogy egyenletesen eloszlassuk. Itt már jobban nézett ki. Miután elolvadt a vaj, rögtön egy sütőpapíros tálcára öntöttem. Gyors mozdulatokkal kell elsimítani, mert elég hamar köt. Pár percre betettem a hűtőbe és mikor már elég keménynek tűnt, felkockáztam. Nem próbáltam, de szerintem ha sokat várunk vele, akkor túl kemény lesz és törni fog. Szerencsére időben sikerült elcsípni, így szép kis négyzeteket tudtam gyártani.
Kapásból két adagot fogtam, biztos ami tuti alapon, elvégre sok embernek kell. A dupla mennyiségből egy gáztepsi méretre való félcentis tábla lett, azt vagdostam fel. Jó szemmértékemnek hála nem lett két egyforma… Ebből mindenkinek jutott elég, nyilván mérettől függ, hogy hány darab lesz belőle.
Vajkaramella
2013 december 26. | Szerző: Pumpedli
Az idei karácsonyi meglepke listán bonbonok szerepeltek. Készítettünk összesen ötfélét a család minden tagjának és a kollégáknak: vajkaramellát, újragondolt Mozart golyót, kávés bonbont, mandulás csillagokat és egyszerű kis kakaóbundás csokigolyót. Egy estés meló két embernek, csatatérré alakított ragadós konyha és előrehaladott csokiundor a munkafolyamat végére… kb. így tudnám röviden leírni. DE! Maximálisan megéri, mert nagyon finomak lettek és nagy sikerük volt. Jöjjön tehát a recept.
Hozzávalók:
– 250 g kristálycukor
– 0,5 l tej
– 40 g vaj (igazi márkázott vaj, nem kocka-margarin)
Elkészítés:
A cukrot a tejjel elkeverve felforraltam. A forrásig nem kell vele sokat foglalkozni, szépen elvan magában. Ha felforrt, veszettül elkezd futni, akkor levettem a legkisebb lángra. Aztán megint csak nem kellett vele foglalkozni… 🙂 Néha belekevertünk, készítettük a B tervet, mert piszkosul nem akart sűrűsödni, pedig mi már nagyon akartuk… Aztán kiderült (utólag), hogy ez így normális. Rettentő sok ideig (sacc egy órán át) kell főzni, mire végre történik vele valami. Amikor elkezd kicsit sűrűsödni, akkor folyamatos keverést igényel, különben az edény alján karamellizálódó részek becsomósodnak és csúf lesz az egész. Szóval folyamatos keverés egészen addig, míg már nagyon fáj a karunk egész sűrű lesz, kb. olyan puding állagú és szép karamell színű. Akkor levesszük a tűzről és beledobjuk a vajat. Talán érdemes apró darabkákra vágni, hogy hamarabb olvadjon. Folyamatosan keverjük, hogy egyenletesen eloszlassuk. Itt már jobban nézett ki. Miután elolvadt a vaj, rögtön egy sütőpapíros tálcára öntöttem. Gyors mozdulatokkal kell elsimítani, mert elég hamar köt. Pár percre betettem a hűtőbe és mikor már elég keménynek tűnt, felkockáztam. Nem próbáltam, de szerintem ha sokat várunk vele, akkor túl kemény lesz és törni fog. Szerencsére időben sikerült elcsípni, így szép kis négyzeteket tudtam gyártani.
Kapásból két adagot fogtam, biztos ami tuti alapon, elvégre sok embernek kell. A dupla mennyiségből egy gáztepsi méretre való félcentis tábla lett, azt vagdostam fel. Jó szemmértékemnek hála nem lett két egyforma… Ebből mindenkinek jutott elég, nyilván mérettől függ, hogy hány darab lesz belőle.
Oldal ajánlása emailben
X